Nah szóval.....tényleg nem tudtam hol vagyok és, hogy ezek ki, ezért újra megkérdeztem tőlük:
- Öööö...szóval.....kik is vagytok??
- Hát...öö....én a húgod vagyok Anna, ő itt a fiúd Chase, ők meg a barátaink: Adam, Bree és Leo.....Leo egyben még az öcsénk is ~ mondta ki mint, ahogy megtudtam most Anna, mire most én döbbentem le nagyon, majd ránéztem erre a Chasere vagy kire. Nagyon helyes volt...esküszöm...egy ilyen helyes fiú énmellettem?? Tuti, hogy ez csak egy álom....vagy....mégsem?? Áááá...én ebbe már belezavarodtam!! Nah jó....lehet, hogy annyira nem is rossz ez az egész...úgy értem....ez a család...meg a barátok.....meg a szerelmem is...mondjuk....még csak most ismertem meg őket....bár....szerintem már ismerhettem őket egy ideje már azok alapján amiket mondtak....sőt.....szerintem már elég régóta...de mindegy is!! Mint már mondtam: én ebbe már most belezavarodtam!! Ekkor *mintha még így sem lettünk volna elegen* belépett egy 40-es éveiben járó fiú.....nah...még valaki nem akarna jönni?? Sajnos egy kicsit elhamarkodottam tettem fel költői kérdésemet, ugyanis ebben a pillanatban még belépett egy idős nő és valószínűleg *de ez nem biztos* annak a lánya. Mindhárman rögtön odaszaladtak az ágyhoz.
- Mi történt??
- Amnéziája van.....
- HOGY MI???
- Sajnáljuk.....mentünk volna ki, de a menyezett beomlott és az egyik kő pont a fejére esett....
- Hát ez csodás.....
- Meg tudod gyógyítani??
- Úgy gyógyul mint egy ember....tehát...vagy sikerülés visszajön neki minden vagy.....örökre elveszti az emlékeit....
- Ezt ne is emlegesd apa!!
- Sajnálom Bree....de realistának kell lennünk.....
- Igaz....
- Akkor próbáljuk meg emlékeztetni??
- Igen...de majd csak ha hazaértünk...most hagyjuk őt pihenni ~ mondta a hapsi mire mind rám mosolyogtak és szép sorban kimentek....nah végre!!
Pár nap múlva:
Majd folytizom!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése